Tavasz, nyár meg egyebek

Tavasz van. Vagy nyár. Vagy nem is tudom, tekintve, hogy az időjárás úgy váltogatja sokszínű arcát, mint más a fehérneműjét.

Egyik nap bundabugyit húzunk a másik nap még egy lenge, ujjatlan felső is vastagnak minősül. Ma például elkelt a kiskabát a reggeli órákban, ennek ellenére az imént vette észre a tükör előtt elhaladva, hogy a délelőtti napon töltött röpke 4 órácska megtette a hatását és sikerült rákvörösre sülnöm. Fene gondolta, hogy 1) kisüt a nap, 2) annyira kisüt, hogy éget.

Mindegy. Legalább lesz színem. Az már megint más kérdés, hogy milyen. Sportversenyen voltunk az ovisokkal, azért voltam egész délelőtt napon. Nagyon kis ügyesek voltak, bezsebeltünk két bronzérmet meg egy negyedik helyet, amiért alaposan megölelgettem őket.Egyébként is kijárt nekik az ölelést meg a sok puszi, mert nagyon hősiesen küzdöttek!

Hazaérvén gondolkodtam azon, hogy mennyire fognak hiányozni. Egy év alatt is olyan nagyon közel kerültek hozzám, rossz lesz őket elengedni. Nem tudom, hogy hány csoportot kell még elbúcsúztatnom ahhoz, hogy ezt az érzést megszokjam. Valószínűleg ez mindig nehéz marad.

Egyébként lassan kitör majd a nyári szünet, ami nagyon rám fér már.

Addig is a Két pasi meg egy kicsi c. sorozattal relaxálok. Mostanában nagyon rákattantam. Esténként lazításként megnézek 1-2 részt, amiből sokszor 3-4 és néha 5 is lesz, de ez nehéz nap után kikapcsolódásnak tökéletes. Könnyed, vicces. Ennyi kell a nagy hajtás mellett. Pont tegnap este gondolkodtam azon, hogy április eleje óta nem volt egy leheletnyi szünet sem a pünkösdi hosszú hétvégét leszámítva, meló, program viszont volt bőségesen, minden hétre jutott  1-2, és akkor azt itthoni feladatokról még nem is beszéltem. De nem is akarok most.

Sikerült egy kis pénzt összespórolnom, amiből egy komolyabb fényképezőgépet szeretnék venni. Sajnos a régi digitálisom másfél éve bemondta az unalmast, azóta  a telefonommal garázdálkodom, de hát természetesen a közelébe sem érhet. 

Azonban annyi programon voltam mostanában, ahol jól jött volna, meg úgy egyébként is, hogy nem várhat tovább ez a dolog. 

Most már csak azt kell eldöntenem, hogy pontosan milyet szeretnék. Ötletek már vannak. Sőt már odáig is eljutottam, hogy lecsökkentettem a választási lehetőségeket kettőre.

Az egyik egy Nikon a másik meg Fujifilm. Nem tudom mi lesz, ami elbillenti majd a mérleg nyelvét az egyik felé.

Aztán ha sikerül megvennem, nagy tételben fogom gyártani a fényképeket a nyár folyamán. :)

De addig még vár rám egy pokoli hét a jövő héten egy gyereknappal meg egy ballagással és évzáróval. Szorítsatok,  hogy az égiek megkegyelmezzenek és ne mossa el az eső egyik eseményt sem.

Ital: Earl Grey tea
Hangulat: fáradt
Zene: Wisin & Yandel ft. Jennifer Lopez: Follow the Leader (mostanában nagyon bejönnek a pörgős, latinos hangzású dallamok)

Az élet apró örömei

Az élet apró örömei közé tartozik a látvány, ami tavasszal fogad a virágoskertben, mikor kilépek a lakás ajtaján. Az a temérdek szín és illat kényezteti majdnem minden érzékszervemet, a lelkemis beleértve. A levegő illata is egészen más, az ember hangulatáról már nem is beszélve.

Na ez az, aminek ez a nem is tudom milyen időjárás szépen keresztbe tett ezzel a hihetetlen mennyiségű hóval. Komolyan a két utolsó télen összesen nem volt annyi hó, mint az utóbbi 2-3 hétben, ami tekintve, hogy március utolsó hete és húsvét van, elég szomorú.

Ahogy észreveszem ez az emberek hangulatára is nagyon rányomja bélyegét, ahogyan az enyémre is. Sokkal nehezebben viselem, az előttem tornyosuló feladatokat és munkát, ha morcos vagyok. Márpedig teendőből van bőségesen itthon is és az oviban is, ezért is vagyok annyira eltűnve a blogról. Amikor történik valami , amiről írhatnék, egyszerűen vagy nincs idő géphez ülni, vagy mire idekerülök, addigra energiám meg kedvem nincs bejegyzést rittyenteni. pedig sok apróság történt , aminek igencsak örültem és szebbé tették a napjaimat, de így utólag nem sok értelmét látom már írni róluk.

De most egy testnek, léleknek is szóló szépségbejegyzést hoztam.

Bár ez annyira nem kötődik a szépséghez, maximum a boldogságomhoz, hogy végre sikerült vennem magamnak egy thermo bögrét, amire már nagyon - nagyon régóta áhítoztam.

Tudvalevő ugyanis, hogy a reggeli kávém nélkül nem élek. Nem iszom erős kávét, hanem ezt a 3 in 1-t, de azt szigorúan lassan kortyolgatva szoktam elfogyasztani. Na már most, mikor reggel 6-ra megyek dolgozni, nincs időm elnyalogatni szépen lassan, örülök, ha észhez tudok térni időben. Sietve meg utálom inni, arról nem is beszélve, hogy mivel forró, nem is tudom. Olyankor bent szoktam inni az oviban, mikor beérek, de ott meg annyira lassan tudom meginni, hogy dél lesz mire végzek a bögre kávémmal, akkor meg már tök hideg.

Persze a lassan kortyolgatás miatt a kávé kihűlésének veszélye itthon is fennáll, ezért vágytam már régóta egy ilyen kis helyeskére.

Két óra múlva még mindig forró benne a kávé (leteszteltem!) és cipelhetem magammal. Bár táskába nem lehet betenni, mert kifolyik a tartalma, de van fülecskéje. Mondjuk ez inkább télen praktikus, de sebaj. Jó lesz jövőre, meg most, amíg hideg van :)

A másik, amiről írni akartam, az már valóban a szépségápoláshoz tartozik. Mindenkinek van valami "mániája", valami amit gyűjtöget és ha elmegy vásárolni, akkor nem tudja megállni, hogy ne vegyen még egyet belőle, még akkor is ha már van otthon belőle vagy húsz. A könyvek mellett  (jóval több könyvem van, mint 20) a másik ilyen szenvedélyem a körömlakkok (meg a parfümök, de arról most nem lesz szó). Sajnos az utóbbi időben befürödtem a körömlakokkal. Nem tartósak, vagy csak én használom túl sokat a kezeimet, de hát ez utóbbi elkerülhetetlen. Szóval sokszor járok úgy, hogy hiába alapozó meg fedőréteg, este felkenem és reggelre már lepattogzik a széle, pedig álmomban elég kicsi az esélye, hogy a falat karmolászom.
Sok márkát kipróbáltam már és egy sem volt az igazi. Még talán a Moyra tartott a legtovább az összes közül. Az Avonnak nagyon jó színű lakkjai vannak, de nem tartanak semeddig. A többi márkát fel sem sorolom.
(Ha valakinek van valami jó tippje szóljon)
Kipróbáltam a gél lakkot, az egy hétig bírta, igaz, az alatt az egy hét alatt teljesen pattogzódásmentes volt, viszont rögtön 3 körmömről is lejött egyszerre az egy hét elteltével. Arról nem is beszélve, hogy nem fogok minden héten elrohangálni a manikűröshöz, hogy kilakkozza.
Úgyhogy maradnak a mezei lakkok, de kell valami tartósat találnom.
Régóta nyálcsorgatva nézegettem az amerikai szépségblogokat és az ott bemutatott lakkokat. Kedvencem az Essie és az Opi. Gyönyörű árnyalatok, és állítólag, tesztek alapján tartós. Csak az a baj, hogy több százezer kilométer választ el tőlük.
Mindenesetre, azért utánanéztem egy kicsit, és kiderült, hogy bizony már itthon is lehet kapni, aminek mondanom sem kell, hogy mennyire örültem. Igaz, kicsit húzós az ára, 1700 Ft körül van, de ha megnézzük, akkor megéri.
Kb. egy hétig bírja a lakk, ugyanúgy, mintha gél lakkot tetetek fel. Azonban, ha azt nézzük, hogy az egyszeri gél lakk 3000 ft körül van, én meg 1600 ft-ért magamnak viszonylag sokszor ki tudom festeni a körmeimet egy üvegből, akkor látszik, hogy visszajön az ára.
Az, hogy tényleg tart - e egy hétig igénybevétel mellett, nem tudom, de eltökélt vagyok, hogy kipróbálom.
Egyébként azt is felfedeztem, hogy Opi-t és Orly-t is lehet itthon kapni, úgyhogy örül a lelkem.

A két kedvenc árnyalatom:

Előnyben vannak a pasztell színek, de egy - két sötét árnyalatra is szemet vetettem.
Ha sikerül hozzájutnom, és kipróbáltam, mindenképpen beszámolok majd a tapasztalatokról.

Hangulat: a rossz idő ellenére derűs
Ital: mangó - lime ízű tea
Zene: Pink - Just Give Me a Reason

Közeleg a karácsony

Múlt héten szombaton kéz-modellkedni voltam. Az egyik volt ovisom anyukája megkért, hogy nem - e gyakorolhatna rajtam a műkörmös tanfolyamon. Én meg igent mondtam neki. Amellett, hogy baromi szépek lettek a kezecskéim, tök érdekes volt bepillantani a műköröm hogyanjába. Szorgosan figyelgettem, mit hogyan csinál, hogy esetleg egy - két otthon alkalmazható lépést én is el tudjak sajátítani. Egyébként iszonyatosan tetszett, hogy az egész folyamat  baromi nagy precizitást, odafigyelést igényel. Az ember nem is gondolná, hogy milyen szigorú szabályok mellett készül a műköröm. Még az is meg van szabva, hogy hány fokos szögben kell tartani a reszelőt a körömfelületek összereszelésénél, és az is hogy melyik kézzel, melyik ujjal kezdünk. Sőt sokan csak úgy gondolják, hogy tök felesleges és csak az üresfejű plázacicáknak való, pedig van előnye is. Egy igényesen elkészített francia manikűr nem csak a kéz éke, hanem  jót is tesz a körömnek, ha szépen karban van tartva. Ugyanis a köröm felületét le kell reszelni (bolyhosítani) mielőtt felkerül a kiegészítő rész, és az ezután újonnan növő köröm már egészségesebb, erősebb lesz.

Szóval nem csak hátránya van, ahogy sokan gondolják. Én meg jelenleg egyenesen szerelmes vagyok az enyémbe :)

Kicsit fura volt, mikor hazaértem, mert nem mertem vele fogni, ami részben azért is volt, mert 1-2 napig picit érzékenyek voltak még. Meg kellett szoknom és tanulnom, hogy nem fog leesni attól, hogy megfogok vele valamit, és azt is meg kellett jegyeznem, hogy fél centivel hosszabbak az ujjaim és ezt minden egyes mozdulatomba bele kellett kalkulálni. A 3. napon azonban már olyan volt, mintha csak a saját körmöm lenne, fennakadás nélkül tudtam vele minden csinálni.

Egyébként nem erről akartam írni, csak eszembe jutott és gondoltam ezt is megosztom veletek.

A karácsony közeledtéről akartam írni és a vásárlásról. Ma voltam vásárolni. Találtam is magamnak 3 jó felsőt. Megbeszéltem anyával, hogy ha meglátok valami jót, akkor azt megveszem és megkapom tőle karácsonyra és majd nagyon meglepődöm :)

Mentem fizetni a kasszához és kevesebbet fizettem, mint amire számítottam. Úgy voltam vele, hogy nem forszíroztam, mert biztos a nem akciós árat néztem a cetlin. Aztán mikor hazaértem, akkor alaposan áttanulmányoztam a blokkot, és rájöttem, hogy nem én voltam a hülye. Én jól számoltam, csak a drága kasszás hölgy elfelejtette számolni az egyik felsőmet. Levette róla a csipogót, csak épp nem ütötte be a gépbe. Ráadásul volt olyan szerencsém, hogy a legdrágábbat (3900 Ft) nem vette bele, úgyhogy ennyivel kevesebbet költöttem 2+1- es személyesen nekem szóló akcióban :))

Mondanom sem kell örültem nagyon. Sosem volt még ilyen mázlim. Mondjuk a hölgyet nem irigylem, mikor rájön a tévedésre. Biztos nem lesz kellemes érzés számára, de ez már nem az én gondom lesz. :)

Egyébként már minden talpig díszben van a bevásárlóközpontokban, tiszta ünnepi örület leledzik mindenhol. Ezt az ünnepi hangulatot 2 helyen tudom elviselni, itthon és a karácsonyi vásárban. Tényleg, ha valakinek esetleg van kedve elruccanni velem a Vörösmarty térre a karácsonyi vásárba, az szóljon, jó? :) Egyedül nem szívesen mászkurálnék ott, viszont nagyon - nagyon szeretnék elmenni körbenézni. :)

Hangulat: boldog

Ital: citromos - mentás tea (megint)

Zene: Skylar Grey - Words

Gyöngyfűzés és egyebek

Mit csinál az ember , ha 20 percnyi kikapcsolódásra vágyik? Hát természetesen gyöngyöt fűz. Na jó, annyira persze nem természetes, mert ha nem találok rá egy gyöngyfűző szettre tök véletlenül  a lakásban, valószínűleg eszembe sem jutott volna, hogy nekiálljak pepecselni vele.

De ha már megtaláltam, úgy voltam vele, hogy én bizony most fűzök egy gyűrűt. Legnagyobb örömömre sikerült is.

Hogy milyen lett? Mindjárt mutatom a képet.

Elég egyszerű kis darab, de az , hogy én csináltam értékkel ruházza fel, legalábbis számomra.

Olyan büszke voltam magamra, mikor elkészültem. :)

Rájöttem, hogy tök jó dolgokat lehetne csinálni, ha egy picit belemélyednék a minkéntjébe, tekinve, hogy valamelyik évben csináltam egy tök szép húsvéti tojást is. Meg a kolléganőm fűzött nekem egy gyönyörű kereszt medált is gyöngyből. 

Leírás alapján még el is lennék vele, csak lenne annyi időm, hogy leüljek vele szöszögni. Igaz előbb gyöngyöket is kéne venni hozzá. Az, meg, hogy bemenjek egy hobbi boltba, felér egy bűncselekménnyel, mert az még hagyján, hogy mennyi időt töltenék ott, de még mennyi pénzt... Jujj, még belegondolni is rossz. Pontosan olyan ez számomra, mint a könyvesbolt. Inkább be sem térek, mert különben a fél üzletet felvásárolom.

A harmadik ilyen veszélyes hely a barkácsáruház, annak is a lakberendezős része. 

Ma voltam pont Obi-ban, vettem magamnak sötétítő függönyt, mert kivételesen találtam színben és vastagságban megfelelőt. De ahhoz képest, hogy csak függönyért indultam , jóval több dologgal a szatyromban tértem ám haza. Példának okáért, már kint voltak a karácsonyi dekorációk, díszek stb .(mellékesen megjegyezném, hogy az mekkora agyrém már, hogy november 3-án már a karácsonyra készülünk? Most van karácsonyi hangulatom tőle, ami karácsonyra pont szépen el fog fogyni. Na mindegy, mellékmegjegyzés bezárva). Szóval ha már ott voltam bevásároltam a díszekből, mert most még volt választék bőségesen, nem úgy, mint tavaly, mikor december elején mentünk. Meg akkor ha már ott voltam, megvettem magamnak az új párologtatómat is,  meg hósprayt. Meg néztem magamnak asztali lámpát (de nem vettem!). És még nézegettem egy csomó mindet, de a pénztárcám aktívan visítozott, úgyhogy jobbnak láttam kijönni az üzletből. 

Annak viszont örülök, hogy legalább a függönyömet sikerült megvenni, ugyanis elég ramaty a szigetelés az ablakomon, és iszonyatosan szivárog be a hideg, muszáj volt épp ezért megvenni a sötétítőt, hogy kicsit felfogja a beáramló hideg levegőt. 

Még el kell vinnem a varrónőhöz, hogy beszegje, de amint készen lesz, megpróbálok fényképet is csinálni róla. 

Hangulat: jó
Ital: Citromos - mentás tea
Zene: Hedley - Kiss You Inside Out

"Boszorkányok és szellemek kérik meg a kezem édes október utolsó napjaiban..."

A címben szereplő idézet egy ismeretlen szerzőtől származik, de nagyon találó.  Gondolom, azt sem volt nehéz kitalálni, hogy a közelgő Halloween ünnepére utal.

Tavaly vagy tavaly előtt már írtam erről a már itthon is meghonosodott, eredetileg amerikai ünnepről. Most nem tervezem azt a bejegyzést újraírni, de picit kapcsolódnék ehhez a jeleséghez.

Annak ellenére, hogy nem örülök maradéktalanul ennek az utánzásnak, hiszen tisztában vagyok vele, hogy jó részt csak a kereskedők erőltetik, hogy több cuccot tudjanak eladni, ám mégis tudnak olyan portékát kínálni, hogy ne tudjak ellenállni, és egy - két perc erejéig mindenfajta tiltakozásomat sutba dobva én is vásároljak valamit.

Szeretem az ilyen kis kütyüket, szeretem őket nézegetni, szeretek válogatni köztük ( a karácsonyi vásár számomra maga a fertő :D)

És az a legborzalmasabb az egészben, hogy az ember már zsemléért sem mehet le a közértbe úgy, hogy ne jönne vele szembe valami, amiért fáj a szíve.  Ha nem az extraolcsó könyvek sikongatnak értem a közértben, akkor az épp aktuális ünnep jelképei különböző formában, jelenleg épp kis szellemek, töklámpások és hasonló kis apróságok formájában.

És még kérdezze meg tőlem valaki, hogy miért utálok vásárolni.....

Most is gazdagabb lettem egy mütyürrel, bár kivételesen nem az én saram. Anya látta meg vásárlás közben, és valahogy pont én jutottam az eszébe. Tényleg nem tudom, hogy miért...

Szóval,  az egy töklámpásból álló halloween-i gyűjteményem gazdagabb lett egy szellemlámpással, ami jelenleg is itt pislákol mellettem. Mindjárt mutatom is a képet róla. 

Sötétben

Világosban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerintem nagyon cukorfalat, azonnal a szívembe lopta magát. Mosolyognom kell, ahányszor csak ránézek.

 Most már csak valami illóolaj párologtatót kell majd beszereznem, mert a hideg idő beálltával szeretek illóolajokkal bíbelődni, és a régiek már nagyon - nagyon rossz állapotban vannak.

Próbálok majd olyat nézni, ami nem tematikus, hogy ne csak az ünnepek alatt tudjam használni.

Na, de most bevackolom magam az ágyba, mert kezdek fázni.

Hangulat: kiegyensúlyozott

Ital: citromos víz

Zene: Shinedown - Call Me

Utolsó nap

Tegnap volt hivatalosan az utolsó napom a munkahelyemen. Olyan fura, mert tulajdonképpen véget ért egy 5 éves és 3 hónapos korszak az életemben, ami nem feltétlenül fog hiányozni, de annyi minden mégsem változik meg hétfőtől, hiszen ugyanoda megyek dolgozni, csak más pozícióba. Reggelente nem az iroda, hanem  a csoport felé veszem majd az irányt, és nem a számítógép, a papírhalmazok várnak majd hanem 21 ízig - vérig eleven gyerkőc. Merőben más lesz ez, mint az eddigi aktatologatás, de izgalommal várom. Hiába vagyok benne már évek óta, mégis iszonyatosan sok még a tanulnivalóm a szakmával kapcsolatban. Viszont szerencsére olyan emberek dolgoznak mellettem, akiktől tényleg szakmailag mindent megtanulhatok.

Azon gondolkodtam tegnap hazafelé, hogy melyik kolléganőmtől melyik képességét tanulnám el, vagy mi az a dolog, amiben feltétlenül szeretnék hasonlítani rájuk. Meg kell mondjam arra az érdekes következtetésre jutottam, hogy mindegyikükben van valami, aminek én is szívesen birtokában lennék. Egyikőjüknek a gyerekekkel való modern, de mégis hasonló kapcsolata, a másikuk ötletgazdagsága és kreativitása, a harmadik empátiája stb, lehetne sorolni végtelenségig.Persze emellett megvannak a magam elképzelései is, hogy mit hogyan szeretnék csinálni. Ebből kell majd összegyúrnom az igazi énemet.

 Egyébként, hogy megünnepeljem az utolsó napomat megajándékoztam magam új sötétítőkkel a szobába. Természetesen lila színben pompáznak. :) Anyáéktól megint megkaptam, hogy lila mérgezést fogok kapni, de hát ez van. Akkor is tökéletesen illik a szobába ez a színű sötétítő D:

Csináltam ám fényképet csak semmi nem látszik rajta, úgyhogy sajnos nem tudom megmutatni.:)

Ez megér egy bejegyzést

A cím alapján akár valami nagy bejelentést is tehetnék, de nem fogok. :)

Igazából semmi nagy dolog nem történt, csak az, hogy van  sálam. És lila .:) Ez megér egy bejegyést.

Anyu volt ma vásárolni, meglátta és tudta, hogy haza kell hoznia nekem, ha másért nem is, azért, mert lila. :)

Jó nagy, bőségesen a nyakam köré tudom tekerni. Bár a fenti képeken nem igazán látszik, de lila - fekete kockás. A kockákat pedig ilyen ezüstösen csillogó csíkok határolják.

Imádom, de ez még mindig nem "A" sál. De az biztos, hogy amíg "A" sálat nem találom meg, addig ez lesz a nyakamban. :)

Ruha

Ma voltam megint értekezleten, Jövő héten megint mennem kell. Gondolom felmerül egy - két emberben a kérdés, hogy akkor mikor is dolgozom tulajdonképpen. Őszintén? Bennem is felmerült a kérdés, de okos választ nem tudok rá adni. Akkor dolgozom, mikor van rá időm. Ha nem fér bele, otthagyom. Az utóbbi 2 hétben kifejlesztettem a legjobb technikát. Egyszerűen  közömbösnek kell lenni , bármi történik. Csúnyán megfogalmazva le kell szarni. Ez a túlélési technika rettentően jónak bizonyult. Az utóbbi 2 hetem teljesen nyugodtan és jó hangulatban telt. Még a mai értekezlet is. Jókat röhögtünk négyen . A másik 4 titkárral nem vagyunk annyira jóban. Klikkesedünk, mint az iskolában:) , és még jókat is röhögünk rajta :). Tök jó. Viszont csúnyán néznek ránk emiatt a főnökök. De mi négyen ezen is csak röhögni tudunk. :))
Ma azonban nem azért írok, hanem, hogy eldicsekedjek az új rucimmal. Ugyanis értekezlet után elmentem vásárolni és megvettem a barátosném közelgő esküvőjére a ruhámat. :) katt a képre és nagyobb lesz

A szoknya részét fel kell varrni, mert egy kicsit hosszú (kb. 20 centivel hosszabb hihihi):) Már csak cipőt meg valamilyen táskát kell venni hozzá. Mert addig nem tudom hozzá igazíttatni a cipőhöz a szoknyát, amíg nincs cipő.De a ruha megvan ez a lényeg. Ettől féltem a legjobban.
Most pedig kérem a véleményeket. :)

Hurrá!

Elsőként arról szeretnék írni, hogy az előző volt a 100. bejegyzésem. :) Büszke vagyok magamra. Nem gondoltam volna, amikor elkezdtem a blogot, hogy ilyen sokáig fogom húzni. Csak egy hóbortnak indult. Viszont olyan jó néha csak úgy írogatni, arról nem is beszélve, hogy sok olyanról is tudok írni azoknak akik olvassák, amiről nem biztos, hogy beszélgetnénk egy személyes találkozás alkalmával. Egyrészt idő hiány miatt, másrészt, mert nem kerülne szóba, harmadrészt meg lehet, hogy mire sort kerítünk a találkozóra már elfelejtem. :)

Különben most nem sok mindenről tudok beszámolni. Egyhangúan telt a hét, kicsit nyomott volt végig a hangulatom. Mindezért az esőt okolom. Hogyan mosolyogjon az ember folyamatosan, mikor egész nap szakad az eső?

De a héten elszenvedett rossz hangulatért teljes mértékben kárpótolt a mai napsütés. Délelőtt elmentünk anyuval nézelődni egy kicsit. Legalább ilyenkor látjuk egymást. Délután meg kiültem egy picikét napozni. Annyira jó volt magamba szívni a napsugarakat, hogy az csak na.

Tényleg, apropó napsugarak. Látta valaki a mai különleges színekben pompázó napfelkeltét? Tudjátok, a hamu miatt. Csak azért kérdezem, mert én simán átaludtam.:) Volt egyáltalán valami különbség egy mezei napfelkeltéhez képest?

Ezzel kapcsolatban azon gondolkodtam tegnap, hogy a mai technikai feltételek mellett is mennyire meg tudja bénítani a légi közlekedést egész Európában egy vulkánkitörés. Nem gyenge.Nem?

Voltunk már a Holdon, felderítőt küldtünk a Mars-ra és ezzel szemben vulkáni aktivitás miatt nem tudunk a levegőben közlekedni az egyik kontinensen. Olyan hihetetlennek hangzik. Na jó, nem agyalok tovább ezen, úgysem én fogom megoldani a problémát. :)

Bolondok napja! :)

Boldog bolondok napját!!! Bár nekem egyes időszakokban minden nap bolondok napja, de ez a hivatalos :)

Egyébként mától 5 napig "hawaii" van, mert itthon vagyok szabadságon. Mondjuk ahhoz képest már kaptam 1 telefont bentről pedig még csak 9 óra van délelőtt.

Mindegy, ma bolondok napja van és jól érzem magam. Ez pedig az én ajándékom eme ünnep alkalmából: :) (Twilight ismerők előnyben - James és Jacob). :)

Más téma. Ma délelőtt ablakot szándékozom pucolni :), délután meg anyuval be van tervezve egy shopping - túra. Egyrészt, mert  utálok egyedül vásárolgatni másrészt meg az utóbbi 1 hónapban alig láttuk egymást, annak ellenére, hogy egy lakásban lakunk. Vicces, nem? Nem, inkább elkeserítő. De a hétvégén ő sem dolgozik, úgyhogy majd bepótoljuk.

Ma ment az autó szervizbe, ha minden jól megy, holnap vissza is kapjuk. Hurrá.

Ha már nem jelentkeznék a hétvégén, akkor mindenkinek Nagyon Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!

A lányoknak meg sok-sok locsolót (Hú, most hányan emlegethetik az én anyukámat ezért a kijelentésért. Bocsi, Anyu) :)

Koccanás

Hát igen. Drága kicsi autónk ma túlesett az első koccanásán. Mondjuk ha azt nézzük, hogy már 7 éves, akkor ez egészen jó teljesítmény. És bár mi voltunk a hibásak, mi úsztuk meg "olcsóbban". Nekünk csak az első sárvédőnk pattant ki a helyéről, a másik autónak a hátsó ajtó ment gallyra. Mindegy, a biztosító majd fizet. Ami a lényeg, hogy a koccanás kicsi volt, és az ijedtségen kívül nem történt nagyobb baj az utasokat és a sofőröket illetően. Hála annak a jó égnek én személy szerint nem ültem az autóban, de így is a frász kerülgetett, amikor megtudtam. Alapból hajlamos vagyok túlparázni a dolgokat, és ez most sem maradt el. Holnap visszük a szervizbe. Remélem hamar és szépen megcsinálják a kis drágát. Neki is lelke van.:)

Ezt leszámítva minden oké. A hétvége hamar eltelt, főleg mert kiszabadult a család a kertbe. Meg kreatívkodtam egy kicsit. Felújítottam egy ócska fehér kaspót. Tök jó lett. :) Majd teszek fel képet.

Ez a hét is viszonylag rövid lesz, mert pénteken nev. nélküli munkanap lesz össznépi értekezlet miatt. Az a jó, hogy nem az oviban kap helyet ez az esemény, hanem a helyi műv. házban. Mellette meg van egy bevásárlóközpont, úgyhogy utána szerintem az lesz az útirány számomra. Megyek egy kicsit vásárolgatni.Le kell vezetni az egész napi feszkót, amit az értekezlet okoz.:) 

Bár valószínűleg nem fogom túlstresszelni magam, mert eltökélt szándékom, hogy a legutolsó sorban, a legkevésbé látható helyen elhelyezkedni egy könyvvel a kezemben és olvasni egész idő alatt. :) 

Túl sokat nem fogok azért vásárolni utána, mert hó vége van.... De, jó lesz egy kicsit nézelődni. Be akarok nézni a könyvesboltba meg a Kreatív Hobbyba. Akarok valamit barkácsolni húsvétra. Ma bent is tojásokat festettem meg decoupage-oltam (asszem így kell írni, ha meg mégsem, hát így jártam, de most lusti vagyok megnézni). Szóval nézek majd kreatív cuccokat. A péntekig hátralévő 2 napot meg simán kibírom.

Addig beleméyledek a feng - shui rejtelmeibe. Vettem egy nagyon jó kis könyvet, ami erről szól. Tegnap már áttanulmányoztam a csakrák működését és a színek ezekre gyakorolt hatását. 

Ebben a könyvben olvastam azt is, hogy a kutyák érzik, hogy hol van a jó energia a lakásban, mert ott nem alszanak ahol rossz az energiaáramlás. Tök érdekes. Meg is nézem, hogy hol alszik az én drága jó "Kis" kutyám.... :) Az a baj, hogy az emeletet nem tudom ez alapján feltérképezni, mert a kutya nem tud feljönni az emeletre.  Hmmmm. Lehet, hogy meg kellene tanítanom neki a lépcső fel - le mászkálást. :)

Állapot: még mindig inkább hagyjuk...

Azt hittem, hogy a csütörtökinél nem lehet sokkal rosszabb. Hát nagyon nagyot tévedtem. Akkor mondjuk még elég viccesnek véltem ezt az egész kialakult helyzetet, de ezt most nem igazán tudom elmondani róla. Mindennek érzem a helyzetet csak viccesnek nem. Pénteken sikerült annyira kiborítaniuk bent a munkahelyen, hogy már sírás határon álltam. Pedig nem jellemző rám az elkeseredettség ezen formája, de néha nálam is kiborul a bili. Mondjuk pont most. Igazándiból nem is történt semmi olyan nagyon dolog pénteken, csak ez volt az utolsó csepp. Egész héten gyűlt - gyűlt és pénteken tetőzött.

De azért , hogy mondjak valami jó dolgot is, pénteken búfelejtőnek elmentem vásárolni illetve elrángattam anyuékat szőnyeget nézni. Ugyanis azt kapom a névnapomra. Tudom, tudom, az még arrébb van, de nem vagyok már öt éves - nem dől össze a világ, ha előre megkapom az ajándékot. Szóval elmentünk szőnyeget nézni és csodák csodájára sikerült is venni. Tök jól nézni. Majd csinálok képet róla, hogy ti is lássátok. :)

Aztán szombaton karácsonyi dekoráció mentesítettem a lakás minden zegét - zugát. Már hét közepén le kellett volna szedni, de egyszerűen nem volt rá időm.

Vasárnap meg elmentünk ágyat nézni (szombaton este jutott eszembe, hogy el kéne menni, mert  most van karácsony utáni leárazás). És igen, sikerült megvenni. Van szép, új ágyikóm :).

Eredetileg szerettem volna ággyá nyitható kanapét venni helymegtakarítás céljából, de egyszerűen nem találtam olyat, amit akartam. Ami jó lett volna méretben az színben volt borzalmas vagy formájában. Ami formában meg színben jó lett volna annak horribilis volt az ára... Aztán végül sima ágyat vettem magamnak. Olyan egyszerű, de modern. Jól néz ki és olyan mintha ebbe szobába tervezték volna egyenesen.

Délután szétkaptuk a régi ágyat darabokra. Ez a munka némi véráldozatot követelt többünktől is a családban. Apu egy szögbe akadt bele, és meg sikeresen kivágtam egy kis darabkát az ujjamból. :) De persze nem azon a kezemen, ami már alapból be van kötözve a szerdai affér miatt. Nem, véletlenül sem abból. A másik kezemen ejtettem meg ezt a kis "kimetszést", hogy egyik kezemet se tudjam normálisan használni. :)

Ezt leszámítva tök nyugodtan telt a hétvége. :)

Céges karácsonyi buli

Na igen. Ma megvolt a karácsonyi buli a munkahelyemen. Persze nem olyan "ereszd el a hajam" típusú bulira kell gondolni, ahonnan négykézláb mászva jön haza az ember. :)
Olyan kis szolidabbat. Kajálós, beszélgetős, kicsit pezsgőzős, ajándékozós. Viszont ami ennél is jobb, ezzel én letettem a lantot a 2009-es évre. Legközelebb januárban megyek csak dolgozni. Komolyan mondom szeptember óta ezt az időszakot vártam, de nagyon. Olyan voltam, mint egy kifacsart narancs. Fizikailag is és lelkileg is, de lelkileg inkább. Nagyon nehezen viseltem az utóbbi cirka fél évet.
Most viszont  a lényeg, az ünnep és a pihenés és feltöltődés.  :)
Ma megint beszabadultam egy kreatív dolgokat árusító üzletbe(nagykereskedésbe) lazításképpen. Még szerencse, hogy nem volt nálam sok pénz így nem tudtam sokat költeni. :) De így is vettem azért egy-két dolgot. :) De ez a kolléganőm hibája. Tudják jól bent, hogy nekem nem szabad ilyen helyekre menni, de azért csak elcsaltak. :)
Úgyhogy holnap a ma megvásárolt anyagokat fogom hasznosítani , meg takaríthatok egy picit(de csak az után, hogy a délelőttöt az ágyban töltöm!!!!!), meg lehet, hogy sütök valamit karácsonyra. Bár már így is van egy hadseregre való bejgli....

Egy csöppnyi tavasz

Bár még nagyon messze van a tavasz, de a szobámba mégis találni egy - két eme csodás évszakra emlékeztető dolgot.
Drága jó szüleim valamelyik nap az egyik nagy barkácsáruházban kutakodtak karácsonyi ajándék után amikor is betévedtek a kertészeti osztályra, a virágok közé. Ismernek már annyira, hogy tudják ilyenkor mindig szoktam kérni őket, hogy hozzanak nekem valami cserepes virágot.(nem mintha nem lenne már tele velük az egész szoba) Hát már kérés nélkül is hozzák a virágot. Mostani szerzeményem illetve szerzeményeim mindent felülmúlnak. Két gyönyörű cserepes Jácintot szereztem. A kedvenc tavaszi virágom. Szép, de a szépségénél hansúlyosabb az illata. Imádom. :) A kertünkben is van, minden tavasszal nyílnak, csak az a baj, hogy levágva, vázában 3-4 napnál nem tart tovább, így cserépben azonban 3-4 hétig is gyönyörű és illatozik.
Ha becsukom a szemem és megszagolgatom, olyan érzésem van, mintha tényleg tavasz lenne. Hihetetlen, hogy egy illat mennyire konkrétan vissza tud hozni bizonyos érzéseket.
Az egyik fehér, a másik pedig lila. Az illatukkal pedig tele van a szobám. mintha belépéskor egy tavaszi kertbe csöppennék. Ha valaki már unja a telet (Bár még csak most kezdődött igazán), annak ajánlom, hogy vegyen nyugodtan egy ilyen cserepes gyönyörűséget, és az illat segítségével azonnal átjárja majd a tavasz érzése,a hányszor csak megszaglássza.
Íme ők azok:

Ajándékok tömkelege és ünnepi hangulat

Voltam ma vásárolni  illetve inkább ajándékot vadászni. És azt kell mondjam az ajándékvadász akciót sikeresnek nyilváníthatom.. Sikerült megvennem az eltervezett dolgok 70%-át. MÉg egy kör lesz majd valamikor és kész vagyok. Hát nem csodálatos? :) És még tömeg sem volt. Alig lézengtek az emberek a bevásárlóközpontba.

Viszont az nem nevezhető annyira sikeresnek, hogy valahol elhagytam a kedvenc ezüst karika fülbevalómat. *Hüpp, hüpp*. Valahol reggel munkába menet. El vagyok keseredve. Nagyon szerettem azt a fülbevalót. :(

De ha már vásárolni voltam, gyorsan pótoltam is vigasztalásképpen, bár nem találtam ugyanolyat sőt, Még csak nem is karika fülbevalót vettem végül.

Aztán hazaérvén mindjárt neki is álltam megcsinálni az sk.(saját kezűleg készített) ajándékokat. Rájöttem, hogy a kreatív boltok közelébe sem nagyon szabad mennem. Veszélyes csakúgy, mint a könyvesboltok (Amit most sikeresen elkerültem., bár láttam, de erősen ellenálltam a kísértésnek)

Különben az áruházak már talpig karácsonyi díszben vannak. Mintha legalább december 20-a körül járnánk. Egyre korábban kezdődik a karácsonyi őrület.Most már csak azt kellene kitalálni, hogy hogy fogom a hétvégén  én feldíszíteni a lakást?

Közelgő ünnepek, kicsi angyalok és kicsi ördögök

Azt ember azt hinné, hogy az évvége közeledtével egy kicsit lanyhul a hajtás a munkahelyen. Na, persze. Álom, álom....
Egyre több a meló. Ráadásul a héten nincs bent a közvetlen főnököm. Ugye, mit csinálna egy normális alkalmazott ebben az esetben? Örülne magának, és próbálni egy kicsit lógni a "Nincs bent a macska cincognak az egerek" egyszerű elve alapján.:) Azonban úgy látszik én valamilyen elcseszett alkalmazotti kategóriába tartozom, mert nekem így több a munkám, mint amikor bent van a főnök. :(
Gyönyörű hétnek nézek elébe, mit nem mondjak....
De, hogy ezt a letargiát ellensúlyozzam, holnap megyek vásárolgatni. Megpróbálkozom azzal a merész dologgal, hogy mindenkinek megveszem a karácsonyi ajándékát, vagy legalább az ahhoz szükséges hozzávalókat Gondolatban már megvan, hogy kinek, mit szeretnék, már "csak" meg kell venni ( na, nem mintha ez olyan nagyon egyszerű lenne...)
Aztán lassan a fodrászhoz is be kellene kukkantani, hogy az ünnepekre ki is nézzek valahogyan. Hihihi. Most nézem a naptárban, hogy jövő hét végén Jön a mikulás :) Vajon jó kislány voltam idén vagy kapok virgácsot is? :)))
Ha már a jóságról van szó, ma elcsíptem egy nagyon édes párbeszédet 2 gyerkőc között az öltözőben.
Alapszitu: Öltöznek a gyerekek,az egyik kisfiú nagyon sír, sírás oka ismeretlen. Rendíthetetlenül hüppög.

Másik kisfiú, akit nevezzünk "Á"- nak: - Miért sírsz? Mi a baj? (kis szünet) Mi történt?
Sírós kisfiú, akit nevezzünk Sz-nek:  -  Hüpp, hüpp (folytatja a hüppögést meg a sírást)
Á:   - Nem akarod elmondani hogy mi történt?
Sz:  - Hüpp, hüpp...
Á:   - Figyelj SZ! Nekem bármit elmondhatsz. Tudod, együtt szoktunk játszani, meg minden...

Hát nem zabálnivalók? És 4 évesek. Néha olyan hihetetlen, hogy ekkora empátiával rendelkeznek egymással szemben. Na jó, azt is szögezzük le nagyon gyorsan, hogy nem mindegyik ilyen kis angyal. Vannak köztük kis ördögök is. :)
Az az egy azonban biztos, hogy néhányan a felnőttek közül örülnének, ha csak egy ilyen barátjuk is lenne, aki ennyire figyel rájuk....
Én befogom a kis pofimat, mert nekem kettő ilyen "angyal" is megadatott. (Mármint barát angyal, nem gyerek, nem mintha a gyerekek ellen bármi kifogásom lenne.) :)

És itt ragadnám meg az alkalmat, hogy Zsuzsuéknak még egyszer gratuláljak! :) Azt nem írom le, hogy miért, de ő szerintem tudni fogja. Ugye? :)

Na jó. Már nagyon átmentem szentimentálisba, úgyhogy azt hiszem abba is hagyom mára az írást. :) Azért még itt egy édes kép témához kapcsolódóan:

Szemvizsgálat.

Ma voltam szemvizsgálaton. Amíg várakoztam addig nézegettem a kereteket. Közben az jutott eszembe, hogy mennyivel stresszmentesebb így szemvizsgálatra menni, mintha az SZTK-ba mentem volna. Az eredmény pedig ugyanaz. Egy rendkívül kedves, szimpatikus doktor bácsi vizsgálja át az ember szemét A-tól Z-ig egy csillivilli, kellemes hangulatú modern helyiségben. Mennyivel jobb ez, mint az elnyűtt, nyomi, borzasztó (annyira borzasztó, hogy az ember csak betegebb lesz tőle) SZTk-ban a bunkó recepcióson keresztülverekedve magunkat egy nem sokkal kellemesebb asszisztensen keresztül bejutni a szemészorvoshoz, akiről süt, hogy nem éppen a kedvenc időtöltése ez a munka.És hangsúlyozom, az eljárás és az eredmény ugyanaz.

Egyébiránt ez a kedves doktor bácsi megállapította, hogy maradtak az értékek, tehát nem romlott a szemem, és ezt leszámítva minden rendben van, egészségesek a szép kis szemeim. :)

Kiválasztottam a keretet (Nem Hello Kitty-s, és nem Hannah Montana-s) :), hanem csak egy sima csini kis keret. Más mint a mostani, de én már imádom.

Jövő héten lesz kész.

Azért meglepődtem, hogy nem romlott a szemem. Meg mertem volna esküdni, hogy legalább egy fél dioptriát romlott. De a doki megnyugtatott, hogy a táblácskát most is pont ugyanaddig tudtam elolvasni, mint 6 évvel ezelőtt, amikor a mostani szemüvegemet  csináltattam. Ja, és ugyanaz a doki volt, aki 6 évvel ezelőtt. Még ő is meglepődött ezen. :) 

Haladunk. Jöhet a következő állomás, amint megvan a szemüveg. :)

Szemüveg és egyéb katasztrófák :)

Hát igen, tegnap nekiindultam szemüveget csináltatni, de nem is olyan egyszerű, mint, ahogyan én azt elképzeltem.

Gondoltam odamegyek, megmondom, hogy szeretnék egy új szemcsit, megkuksizom a betűs táblát, hogy kiderüljön mennyire vagyok vaksi, aztán 2-3 nap és már villogok is az új szemüvegemmel. Na persze, ahogy én azt elképzeltem....

A néni az üzletben megkérdezte, hogy tudjuk- e a dioptriát. Mondtam neki, hogy tudjuk, de csak a 6 évvel ezelőtti adatokat. Erre kitalálta, hogy az egy kicsit már régi, úgyhogy kell új, de hogy a doki most nincs ott, csak hétfőn fél 6-ra tud időpontot adni. Mondtam neki, hogy az is jó lesz. Aztán közölte, hogy 6 év telt el az előző teljes vizsgálat óta, tehát időszerű lenne egy teljes vizsgálat is egyben.

Tehát annyit sikerült intéznem, hogy hétfőn mehetek teljes szemvizsgálatra, és jobb esetben péntrekre meglesz az új szemcsim. De már előre félek az árától. És maradjuk annyiban, hogy nem a lencse lesz a drága benne, hanem a keret.

Nézelődtem az interneten, hogy kb. milyen keretet szeretnék és mennyibe fog ez nekem kerülni. Horribilis árak vannak. De hogy legyen némi vigaszom van már Hello Kitty nevével fémjelzett  szemüvegkeret, Hannah Montana-s, és még sorolhatnám. Nem is tudom mit akarhatnék még egy szemüvegtől.... De most komolyan. Van olyan ember aki felnőtt létére Hello Kitty-s szemüvegkeretet vesz magának?????????? Merthogy ezek felnőtt szemüvegkeretek...

Mert egy Calvin Klein vagy Armani vagy a nagyobb divattervezők nevével ellátott az még oké. Na, de Hello Kitty? És drágább, mint egy Armani? Efelett nem igazán tudok napirendre térni...

Nem lesz egy egyszerű menet az biztos.

Édes semmittevés

Mától szabin vagyok. Hurrá. De tényleg. Olyan jó egy kicsit kikapcsolni a munkával kapcsolatos dolgokat. Persze nem tudom teljesen kizárni a dolgos hétköznapokat, mert sokszor keresnek telefonon bentről a melóból, és így azért nem az igazi. De azért próbálkozom. Kezdve azzal, hogy a mobilomat kikapcsoltam. Aki nagyon el akar érni, az úgyis megtalálja a módját.
Viszont ma tudtam sokáig aludni. Ezért már megérte.Aztán egész nap tettem - vettem, rendet raktam magam körül, nyugodtan, lassan, nem kapkodva.
Holnap meg mennem kellene szemüveget csináltatni, mert a mostani már annyira karcos, hogy nem látom vele rendesen a tv-t. Még jó, hogy csak ahhoz használom.
Aztán vasárnap meg óraállítás. Kíváncsi vagyok hétfőn hányan fognak elkésni.:) Biztos lesznek egy páran, akik elfelejtik átállítani, annak ellenére, hogy a médiában mindenhol ez fog folyni: tv-ben, rádióban, újságban... Most vasárnaphoz 2 hónapra pedig karácsony. Azt hiszem el kéne kezdeni legalább elméletben megtervezni, hogy kinek mit hoz a Jézuska :). Nem szeretek az utolsó pillanatban rohangálni az ajándékokért. Az az egy biztos, hogy már tudom, hogy én mit kapok saját magamtól.:) (nehéz is lenne eltitkolni).
Ebből megint mi a tanulság? Rohan az idő. De most komolyan. Biztosan gyorsabban telik, mint eddig. Ha csak abba belegondolok, hogy 10 évvel ezelőtt mennyi minden belefért egy napba, most meg...... Vagy csak én érzem így?
Ja és még egy. Ha valaki gondolkozik azon, hogy megnézze - e a Csúf igazság c. filmet, akkor  határozott válaszom az , hogy igen. Nagyon jó. :)  Gerard Butler hihetetlen benne. Kicsit egyébként összeszedte magát, kikerekedett (bár lehet, hogy csak izmosabb lett, nem igazán tudtam eldönteni). de a szövege meg a gesztusai megmaradtak. Bírtam, hogy egy ilyen baromi laza, csajfaló pasit játszik, akinek baromi a jó a szövege. Nagyon illett hozzá ez a karakter. És iszonyatosan jó mozgása van. Nagyot alakított a táncparketten. :)
Butler rajongóknak kötelező darab. :)

Az ágyvásárlás rejtelmei

Főleg akkor nehéz ha az ember úgy indul neki, hogy nem is igazán tudja konkrétan milyet szeretne. Azt azonban kitaláltam a mai délelőttön, hogy olyan kanapét vagy sarokgarnitúrát szeretnék, ami ággyá alakítható, így spórolván némi helyet a szobámban.(arról már nem is beszélve, hogy sima ágyban csak franciaágy jöhetett volna szóba, azt meg nem tudtuk volna felhozni az emeletre).

2 nagy budaörsi lakberendezési áruházban voltam nézelődni, ebből az egyik nem éppen bizonyult árban megfelelőnek, a másikban viszont már találtam kedvemre valót. De "A" tökéletesre még nem találtam rá. Ami tetszett színben (lila) és stílusban(modern,fiatalos), az picinek bizonyult (legalábbis nekem, mert a mostani ágyhoz viszonyítottam, ugyanis annál kisebbet nem nagyon szeretnék).

Néztem egy nagyon csinos kis sarokgarnitúrát, méretben, stílusban megfelelt volna, de nem volt, csak élénk pirosban. Az meg eléggé kilógott volna a többi bútor közül. Azt nagyon sajnáltam otthagyni, de pirosban akkor sem fogom megvenni.Viszont a nagy keresgélés közepette találtam magamnak lila ágyneműt.:) Azt nem hagytam ott. Muszáj volt megvenni. Bár lassan úgy érzem lila mérgezést fogok kapni. Remélem a legközelebbi " beszerző körúton" már szerencsésebb leszek és megtalálom a megfelelő fekhelyet. :)