"Itt a farsang áll a bál..."

Hát igen, javában zajlik a farsang. Már az óvodában is elkezdtünk ezerrel készülni rá. Persze, persze tudom, hogy a farsang nem 1 napból áll, de az óvodásoknak még igen. Nekik a farsang egyenlő azzal hogy: " 1 napig királylány, lovag (bár ez már elég ritka), pókember, "mittudomén" milyen harcos lehetek".
Ma éppen a csoportszobák dekorációjával voltak elfoglalva, mert jövő héten tartjuk ezt az 1 napos hepajt.
Beszélgettem az egyik óvónővel, mondtam neki, hogy én is jövök, és csinálok velük díszeket. Tudjátok, épp azt a fajtát csinálták, ami 2 krepp papír csíkból készül úgy, hogy egymásra kell hajtogatni őket. Mindegy ez így most lehet, hogy nem érthető, de mindjárt csatolok képeket és , akkor rájöttök mire gondolok.
De nem is ez a lényeg, hanem , hogy mondtam az egyik kolléganőmnek, hogy úgy szeretem ezeket a fajta díszeket, és hogy amikor kicsi voltam, én is nagyon szerettem csinálni. Erre odaugrott 2 nagycsoportos leányzó és mondták hogy csinálnak nekem is. Hát nem édesek?
Tényleg csináltak nekem, kettőt is. Olyan aranyosak voltak. Főleg, amikor meglátták, hogy felraktam az egyiket az ablakba, a másikat meg az ajtófélfára. Nagyon bírom bennük, hogy már egy ilyen apró gesztussal is mekkora örömet lehet nekik okozni.

Szóval ilyeneket csináltak nekem. Úgyhogy most már egy fokkal vidámabb az iroda. :)
Kíváncsi vagyok idén mi lesz a sláger jelmez. Tavaly a pókember meg a ninja tarolt a fiúk körében, a lányoknál meg a klasszikus királylány és tündér variáció. :) Emlékszem, hogy én voltam oviban Törpilla, meg pillangó (sírós pillangó, mert egész reggel sírtam). A többire nem emlékszem.
Most nem is tudom mi lennék, ha be kéne öltöznöm....( az mellékes, hogy örülök, hogy önmagam tudok lenni)
Mondjuk boszorkány :)))) De csak olyan dögös hosszú fekete ruhában :)
Vagy angyalka, igazi szárnyakkal és glóriával (ha-ha-ha, na persze...  én meg az angyal... két különböző dolog :-)  ) Maximum bukott angyal :))))
Azt hiszen most kell abbahagynom, mielőtt rossz irányt vesznek a dolgok :)))))))))))))

Már megint az a bizonyos tanulhatnék...

Néhányan most biztosan azt fogjátok gondolni, hogy nem vagyok normális. De akkor is megint rám jött a tanulhatnék. Sőt már néztem is tanfolyamokat.
Gondolkodtam, hogy mi lenne a logikusabb döntés: a mostani szakmát továbbvinni vagy belekezdeni valami teljesen újba.
Az Aporon néztem intézményvezetői továbbképzést. Hátha egyszer eljutok addig, hogy vezető leszek... :) De valahogy a 4 félévet soknak érzem...(a 2 szigorlatról meg a szakdogáról meg a záróvizsgáról nem is beszélve) Ezzel az erővel már csinálhatnék egy másik diplomát is. Bár ki tudja lehet, hogy hasznomra válna, ha belevágnék.
De inkább a felsőfokú szakképzések vagy az OKJ-s tanfolyamok felé kacsintgatok. Főleg a marketing meg a PR terület érdekelne, ha már valami teljesen új dologba kezdek. Ezekben a munkakörökben nagyon szívesen dolgoznék. Az angol meg a pszicho meg még mindig nagy kedvenc. Persze az angol az egyértelmű, hogy marad is, de sajnos a pszichoval úgy vagyok, hogy azzal diploma nélkül nem sokat tudok kezdeni.
Még egy diplomára valahogy meg még nem vagyok készen.
Viszont úgy érzem, hogy valamit tanulnom kell. Ráadásul sajnos egyre többször fordul meg a fejembe, hogy ezt a mostani állásomat le kellene cserélnem. Csak a mai világban nem ugrik bele ész nélkül az ember egy ilyen dologba.
Hát még nézelődök egy kicsit. Meg kell gondolni mibe kezd bele az ember. Bár lehet, hogy az sem jó, ha túl sokat agyalok. Lehet, hogy hagyni kell a logikát és a megérzésekre kell hallgatni. Ezzel csak az a gond, hogy még nem súgtak semmit. :)

Egy borzalmas nap története

A tegnapi nap egyenesen katasztrófa volt. Lehet, hogy mindenki más simán átsiklana felette, de valahogy engem az ilyen napok nagyon megviselnek.Ugye tegnap megtartották nekünk az értekezletet,a mi a múlt héten a BKV sztrájk miatt elmaradt. Ez még hagyján. Valahogy túléltem volna. De a hazafelé út az valami borzasztó volt. Siettem volna haza, de nem jött össze. Elment az orrom előtt a busz. 10 perc múlva jött a következő. Arra felültünk az egyik kolléganőmmel. Mentünk egy darabig szépen nyugodtan.A sorompónál pirosat kaptunk megálltunk. Pár perc után már feltűnt, hogy még mindig állunk, a vonat meg sehol. Kinézvén az ablakon láttuk, hogy vonat éppenséggel van, csak egy helyben áll pont a kereszteződésben, hogy véletlenül sem tudja senki sem használni a vasúti átjárót. Gondoltuk, hogy áramszünet van, mert a mozdonyvezető tök nyugisan ücsörgött a mozdonyba. 20 perc után már szinte könyörögtünk a buszvezetőnek, hogy engedjen le a buszról, hogy legalább gyalog elindulhassunk. Átmásztunk a síneken a másik oldalra (ahol már több busz is járt), és elindultunk a másik buszmegállóba. Ahogy ott ácsingóztunk egyszer csak megjelent a fejünk fölött a mentőhelikopter.(Egyébiránt  azt még így megjegyezném, hogy nem mindennap lát az ember mentőhelikoptert ilyen közelről ennyi magasfeszültségű vezeték közt landolni. Egy buszmegállónyi ember tátott szájjal bámulta a műveletet és egy emberként szurkoltunk, hogy sikerüljön a pilótának letennie egészben a gépet) Gondoltuk valaki rosszul lett a vonaton. Több nem derült ki. Jött a busz, nagy nehezen hazaértem.Itthon aztán ahogy bóklásztam délután az interneten, észrevettem a hírek között, hogy írnak a esetről. Hát nem lett senki rosszul, hanem valaki beugrott az intercity alá és ott is maradt.

Azért bármennyire hozzászokhattunk sajnos az ilyen esetekhez még mindig megdöbbentő. Főleg ha belegondolok abba, hogy ha 2 - 3 perccel előbb érünk oda, mert mondjuk nem fogunk ki 2 piros lámpát, akkor pont a szemünk előtt játszódik le a dolog. Elég brutális.

Szóval ez az eset eléggé rányomta a bélyegét a napom hátralévő részére. Nem csináltam mást egész délután, csak olvastam. Ezért is szeretek annyira olvasni. Amellett, hogy az ember magára szed egy kis kultúrát meg tudást, totálisan kikapcsol a külvilág arra a pár órácskára. Ennél jobb pihenést nem is tudnék elképzelni...

Vegyes felvágott

Most nézem csak, hogy milyen régen írtam. Hétvégén szándékomban állt, de egy kis gubanc volt a gépemmel, így elmaradt. De pont az jutott az eszembe, hogy így visszagondolva azt sem tudom, hogy mi történt a múlt héten a BKV sztrájkot leszámítva. Az elég jelentősre sikeredett.

Egyébként ez még azokat is megbolondította, akiket nem érintett közvetlenül - gondolok itt magamra. Semmi nem úgy ment, ahogyan kellett volna és ez alatt nem csak a buszokat meg a villamosokat értem.

De legalább elmaradt a múlt hétre tervezett értekezlet. Nem sok kedvem volt hozzá. Most sincs sok kedvem menni, de muszáj. Holnap már nincs sztrájk, amire lehetne hivatkozni. :) Hajrá agysejtgyilkolás. :)

Ha már agysejtgyilkolásról van szó, láttam egy nagyon jó filmet, Másnaposok a címe. Rég láttam ilyen jó vígjátékot. Négyen elmennek legénybúcsúra Vegasba csak valahogy sikerül annyira berúgniuk, hogy nem találják reggel a vőlegényt , viszont helyette gazdagabbak lesznek egy kisbabával meg egy tigrissel a fürdőszobában. :) Állati egy film. Meg a kínai drogbáró vagy én nem is tudom micsoda is haláli benne. Aki akar egy nagyon jót vihogni, az feltétlenül nézze meg. Egyébként pont tegnap volt a Golden Globe díjkiosztó, ahol valamilyen kategóriában díjat is nyert a film. Azt, hogy melyikben, azt ne kérdezzétek. :) Mindent én sem tudhatok. HIHIHI. :)

Azt viszont tudom, hogy mára virradóra megint esett a hó. Ahhoz képest, hogy csak 1-2 cm-t jósoltak, esett vagy 10-15 :) Még jó hogy van előrejelzés. Persze ebben az esetben nem bánom. Szeretem a havat. Főleg most, hogy folyamatosan hideg lesz a héten és így azért megmarad.

Mit is akartam még? Ja igen, a szőnyegemről a képek. Íme:

Sikerült 2 ugyanolyan mintával rendelkezőt vennünk. Egy kicsit és egy nagyot. Alapból szeretem a fekete - fehér kontrasztos dolgokat, tehát már ezért megérte. Azonban ráadásként jön még hozzá az, hogy valamilyen okból kifolyólag sokkal nagyobbnak tűnik tőle a szoba. Nagyítja a teret, legalábbis optikailag.

Az új ágyat meg nem fényképeztem le, mert most kupi van, és lusti voltam rendet rakni egy fénykép kedvéért. :)

De legközelebbre csinálok róla, ha nem felejtem el. :) (Bár erre garancia nincs. Mármint arra, hogy nem felejtem el) :)

Meg azt akartam még mesélni, hogy hétvégén mentünk Pomázra autóval, és elég kihalt tájak mellett haladtunk el néha. Egyszer csak egy olyan mező vagy rét (vagy nem is tudom mi volt az tulajdonképpen) mellé értünk, ami beillett volna egy horrorfilm helyszínének simán. Itt -ott kopasz fák és a föld felett 1,5 - 2 m (pont egy embernyi) magasságban tej sűrű köd vagy pára. Alatta és felette tök tiszta volt a levegő. Az volt a durva, hogy a köd meg a tiszta levegő között hihetetlenül éles volt az átmenet. Mintha lett volna ott egy láthatatlan vonal, ami elválasztja őket. Komolyan mondom hátborzongató volt. És akkor a varjakat még nem is említettem.... Ha egy horrorfilmben meglátok egy olyan jelenetet,ami egy ilyen helyen játszódik, akkor azonnal aktívan keresgélek valamit, amit a szemem elé tudok tenni, ami mögé el tudok egy kicsit bújni... :))) Kár, hogy nem tudtam lefényképezni. Érdemes lett volna. Na mindegy. Talán majd legközelebb. Addig is kénytelenek lesztek elképzelni, hogy milyen lehetett. :)

Állapot: még mindig inkább hagyjuk...

Azt hittem, hogy a csütörtökinél nem lehet sokkal rosszabb. Hát nagyon nagyot tévedtem. Akkor mondjuk még elég viccesnek véltem ezt az egész kialakult helyzetet, de ezt most nem igazán tudom elmondani róla. Mindennek érzem a helyzetet csak viccesnek nem. Pénteken sikerült annyira kiborítaniuk bent a munkahelyen, hogy már sírás határon álltam. Pedig nem jellemző rám az elkeseredettség ezen formája, de néha nálam is kiborul a bili. Mondjuk pont most. Igazándiból nem is történt semmi olyan nagyon dolog pénteken, csak ez volt az utolsó csepp. Egész héten gyűlt - gyűlt és pénteken tetőzött.

De azért , hogy mondjak valami jó dolgot is, pénteken búfelejtőnek elmentem vásárolni illetve elrángattam anyuékat szőnyeget nézni. Ugyanis azt kapom a névnapomra. Tudom, tudom, az még arrébb van, de nem vagyok már öt éves - nem dől össze a világ, ha előre megkapom az ajándékot. Szóval elmentünk szőnyeget nézni és csodák csodájára sikerült is venni. Tök jól nézni. Majd csinálok képet róla, hogy ti is lássátok. :)

Aztán szombaton karácsonyi dekoráció mentesítettem a lakás minden zegét - zugát. Már hét közepén le kellett volna szedni, de egyszerűen nem volt rá időm.

Vasárnap meg elmentünk ágyat nézni (szombaton este jutott eszembe, hogy el kéne menni, mert  most van karácsony utáni leárazás). És igen, sikerült megvenni. Van szép, új ágyikóm :).

Eredetileg szerettem volna ággyá nyitható kanapét venni helymegtakarítás céljából, de egyszerűen nem találtam olyat, amit akartam. Ami jó lett volna méretben az színben volt borzalmas vagy formájában. Ami formában meg színben jó lett volna annak horribilis volt az ára... Aztán végül sima ágyat vettem magamnak. Olyan egyszerű, de modern. Jól néz ki és olyan mintha ebbe szobába tervezték volna egyenesen.

Délután szétkaptuk a régi ágyat darabokra. Ez a munka némi véráldozatot követelt többünktől is a családban. Apu egy szögbe akadt bele, és meg sikeresen kivágtam egy kis darabkát az ujjamból. :) De persze nem azon a kezemen, ami már alapból be van kötözve a szerdai affér miatt. Nem, véletlenül sem abból. A másik kezemen ejtettem meg ezt a kis "kimetszést", hogy egyik kezemet se tudjam normálisan használni. :)

Ezt leszámítva tök nyugodtan telt a hétvége. :)

Állapot: inkább hagyjuk...

Határozott szándékkal érkeztem. Le akartam írni valamit. De olyan agyhalott állapotban vagyok jelenleg, hogy mire ideértem a géphez egyszerűen elfelejtetem, hogy mi a fenét akartam írni. Na, sebaj. Ez úgy látszik egy ilyen hét.
Úgyhogy most ömlesztve (és valószínűleg helyesírási hibákkal tele) kapjátok azokat az infókat, amik ezek után eszembe jutnak a heti történésekkel kapcsolatban.
Először is a torokgyuszit legyőzve tegnap sikerült lenulláznom a kezemet. A kézfejem reccsent egy picit a kutyával való játék közben. Nem nagyot, de érezhetően. Az ujjaimat tudom mozgatni, úgyhogy akkora baj nem lehet. Mindenesetre a szivárvány minden színében játszik, és fáj, na meg persze egy kicsit be van dagadva. (egyébként most is egy kézzel pötyögök. tök vicces..., mint aki életében először ül a gép előtt és még nem találja a betűket).
Ez is csak azért van, hogy ne unatkozzak. :)
Azért ez a melóban is nagy mértékben lassítja a munkatempómat. Dél körül már írni nem nagyon tudtam vele.(mert ugye miért is ne az a kezem sérüljön, amivel írok). De azt mondták a kollégák, hogy inkább dolgozzak lassan csak legyek bent. :)
Mintha nem lennék bent eleget. A héten még nem tudtam időben hazajönni, minden nap ráhúztam minimum másfél órát. Tudom, tudom, hülye vagyok. De a  munkamániámat anyutól örököltem. Ő hazahozza a munkát, és meg inkább bent maradok és ott csinálom meg.
Hazatérvén pedig a nap hátralévő részében nagyjából teljesen használhatatlan vagyok. :) Az első dolgom, amikor beesek a szobámba, hogy bekapcsolok valami zenét, ami ébren tart. Most 2 nagy kedvencem van. Az egyik a Within temptation nevű zenekar új dala.  Ezt a dalt Chris Jonesszal közösen készítették és szerinten nagyon jól sikerült. Egyébként iszonyatosan tetszik a srác hangja.
A másik "dalocska" pedig a 2012 c. film filmzenei cd-jén található egyik szám.
Basszus , az előbb megint eszembe jutott valami, amit le akartam még írni és már elfelejtettem. Hát ez hihetetlen.....
Inkább abbahagyom az írást. Maj ha eszembe jut leírom egy cetlire aztán, ha legközelebb írok, akkor majd megemlítem.

MIntha mi sem történt volna...

Mintha nem is lett volna 2 hét szabi. Komolyan. Bementem reggel dolgozni, és tényleg, mintha mi sem történt volna. Az hittem legalább ez az első nap egy picit lazább lett. Esélytelen. Mindenki meg volt kattanva.  Azért ez elkeserítő. Itthon voltam 2 hétig. Eközben volt egy olyan karácsonynak nevezett valami, de szinte meg sem éreztem. Reggel úgy voltam vele, amikor elindultam, hogy bemegyek, megcsinálom azt, aminek holnap van a határideje, és aztán szépen eljövök, amikor lejár a munkaidőm. Na, persze. Ehhez képest ráhúztam 3 órát. ÉN sem vagyok normális. Anyuék is megmondták. Kezdem belátni, hogy teljesen igazuk van. De egyszerűen genetikailag nem úgy vagyok kódolva, hogy ha valami munka van, azt csak úgy ott tudjam hagyni. Borzasztó egy tulajdonság, ugye? :)
Remélem azért holnap visszaáll a viszonylagos nyugalom (na persze, nálunk a viszonylagos nyugalom is felér a bolondokházával).
A legszörnyűbb az a dologban, hogy a zsörtölődés, meg szentségelés ellenére mégis nagyon szeretem a munkámat az idő nagy részében. A maradék kis részről meg most inkább ne essék szó :).

Elcseszett szilveszter

Úgy látszik nálam már hagyomány, hogy 31-ére lebetegszem. Idén Tavaly Most lett volna egy jó buliajánlat, de lázasan nem igazán indultam neki.. :( Remélem jövőre nem leszek ilyen szerencsétlen.
Ami viszont még így is felháborított, az a petárdázás. Még jó hogy tilos. Mondjuk petárdát nem is nagyon lehetett hallani. De tűzijátékot, meg "ágyúlövéseket" annál inkább. A szomszédságban, meg a környéken (2-3-4 háznyira) komplett aug 20-i tűzijátékot lőttek fel. Még engem is nagyon zavart, nem csoda, hogy szegény kutyám még 2 xanaxszal sem bírta. Félre ne értsétek nem azzal van a bajom, hogy csinálják, mert éjfélkor simán elmegy. De nem este 6-tól hajnali 2-ig.
Arról nem is beszélve, hogy az agyatlan banda itt nálunk az utcába, arra nem gondolt, hogy a kert ahová landoltak ezek az égő izék, tele van fenyővel. Szerintetek hány perc kellet volna neki, hogy az egész környék , a mi házunkat is beleértve teljesen kiégjen? És ha az ember rájuk szól, hogy ugyan már valamerre más felé irányítsák azokat a sz*rokat, infantilis hülyék módjára röhögnek.
Jó, most lehet mondani, hogy milyen egy merev tyúk vagyok de akkor is. Feltallták már a kultúrált szórakozást is.
Azt hiszem nem igazán tudom a kedvenc napjaim közé sorolni a szilvesztert...Ha lehetne, átugranám, és rögtön január 1-je lenne. És az már az új év.
Na és akkor új év. Új év - új lehetőségek tömkelege. A horoszkópom is azt írta, hogy tele lesz lehetőségekkel ez az év, csak jól kell ezeket kihasználnom.
Egyébként  nagyon jók a megérzéseim az idei  évvel kapcsolatosan. Jó érzéssel gondolok a jövőre és ez nagyon jó jel. Nálam ez 99%-ban bejön. Mármint a megérzések. Szóval 2010 egy nagyon jó év lesz. :)
Remélem mindenkinek csak jó dolgokat hoz!!!

B.Ú.É.K! :)

Mindenkinek Nagyon Boldog, és Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánok!