Az utóbbi napokban főleg ez a kérdés merült fel bennem. Jó, a válasz természetesen adott, hisz egyértelműen az alvás mellett tenném le a voksomat, de a körülmények mostanában sosem úgy alakulnak, hogy meg is tudjam valósítani az elképzelésemet.
Ebben az is közrejátszik, hogy a munkahelyemen jelenleg elég sok a konfliktus és a változás, és ez ha akarom , ha nem, magamat ismerve igenis elég nagy hatással van rám. Látszólag nem nagy dolgok, de mégis mindent megváltoztatnak. Bár mondjuk egy pár - és csoportcsere azért mégiscsak valami, még akkor is, ha én kértem.
Aztán meg itt volt még a nagy vihar valamelyik nap. Na, az sem sokat hagyott aludni, mert mikor nem a kutya ugatott félelmében, akkor olyan hatalmasakat csattant az ég, hogy amellett képtelenség volt kiadós álomba szenderülni hajnali háromnegyed 1 -től egészen reggel fél 5-ig. Egyszer tudtam volna ezalatt az idő alatt egy kicsit aludni, olyan 3 óra tájt, de akkor egy nagyon édes, cukorfalat rigó kezdett el vidám ébresztőt dalolni teljes hangerőn az ablakom alatt.Ezért ébren vártam ki a vihar újabb hullámát.
Aztán mivel nemsokára lomtalanítás lesz a környéken , a drága jó gyűjtögetők 1 héttel előtte már ideköltöztek az egész pereputtyukkal együtt (konkrétan költöztek, mert itt esznek, alszanak, fürdenek és csinálnak mindent , amit el tudsz képzelni) a hátsó kerítés tövébe. Tegnapelőtt éjjel legalább ötször volt kint a rendőrség, mert zavarják a lakókat ( a kertes házasakat és lakótelepieket egyaránt).
Tegnap meg végre, mikor már azt hinné az ember, hogy végre hétvége lesz és reggel nem kell korán kelni, ki tudom pihenni magam, megint történik valami, már már menetrend szerűen. Hajnali 3-kor három autós szaladt egymásba a tőlünk egy házra lévő kereszteződésben. Nem kellemes hatalmas csattanásra kelni. Egyébként valamelyik a 3 közül nem ismerte fel az elsőbbségadás kötelező táblát, bement a kereszteződésbe megállás nélkül. Pechjére épp ketten is jöttek ezen a kora hajnali órán. Volt anyázás meg rendőr meg minden, autómentő, takarítóbrigád, és megint fél 5 lett, mire vissza tudtam aludni, és addigra a rigók megint rákezdtek a reggeli hangversenyükre.
Valamire azonban mégis jó volt ez a 3 napi "nemalvás". Az agyam lassan már beépíti a hangokat az épp aktuális álmaimba. Például, mikor a csattanás történt éjjel, épp valamit álmodtam, és a csattanást átkonvertálta az agyam egy álombéli robbanásra. Ha az emberkék nem kezdenek el hangosan beszélni az utcán, akkor lehet fel sem ébredek rá. Még egy - két ilyen éjszaka, és már nem is riadok fel, akármi történjen körülöttem.
Viszont azért ennek a helyzetnek is megvan a hátránya, ráadásul ebből jóval több van, mint előnyből. Itt van például ez a kialvatlan állapot, és ez a borzalmas fejfájás....
Remélem, ma éjjel már nyugodtan tudok majd aludni, és semmi nem zavarja meg az édes pihenésemet.
Hangulat: nyűgös, fejfájós
Ital: KÁVÉ - extraerős
