Halloween

Egy pár évvel ezelőtt kezdődött. Halottak napja előtt 1-2 héttel, kezdetben csak a virágüzletekben, azután szépen a többi üzletben is felbukkantak a  fura töklámpákat, boszorkányokat ábrázoló díszítő motívumok, dekorációs kellékek. Kis hazánkba is bekúszott a tipikusan amerikainak elkönyvelt ünnep. Azonban 10 emberből talán jó, ha 3 tudja, hogy hová vezetnek vissza ennek a napnak a gyökerei vagy, hogy egyáltalán mit is ünneplünk. Pedig azért a külsőségek mellett néha érdekességként érdemes utánaolvasni az okoknak is. Ártani nem árthat.

A Halloween eredete

Ez az USA-ból átvett, minden évben október 31.-re eső esemény tulajdonképpen kelta eredetű, a mai Skócia, Wales és Írország területén élő kelták ekkor ünnepelték az újévet ("Samhain") hatalmas tüzek kíséretében. Úgy tartották, ekkor az élők és a holtak közötti határ elmosódik, a halottak lelke visszatér az élők közé és megpróbálják megkeresni volt otthonukat. Az emberek  nagy tüzeket raktak, hogy távol tartsák őket a háztól és áldozatokat mutattak be, hogy ezzel segítsenek a lelkeknek nyugovóra térni.

A Halloween szó a az All Hallows Evening kifejezésből származik (Minden szentek éjszakája).

Halloween-i szokások és történetük

Több szokás is kapcsolódik ehhez a naphoz,melyek közül minden korosztály megtalálhatja  a magának valót. Amerikában ( mert mára főleg az ő ünnepüknek számít) szinte nincs ember, aki valamilyen formában ne venne részt az ünneplésben ezen a napon, legyen akár szó csak egyetlen töklámpás készítéséről.

Meg kell hagyni nagyon látványos esemény. Szívesen megnézném egyszer élőben. Biztosan lélegzetelállító látványt nyújthat egy kertvárosi részen (a nagyvárosokban nem tudom mennyire kivitelezhető) a feldíszített , narancssárga színekben pompázó házak egymásutánja.

Ugyanis az egyik hagyománya házak dekorálása, égősorokkal faragott töklámpásokkal és különböző ijesztőbbnél ijesztőbb figurákkal.

A kezdetek kezdetén a kelták a lámpásokat a lelkek távol tartására használták. Gyanítom,   a napjainkban a gyermekek és a felnőttek körében egyaránt egyre népszerűbbé váló álarcos bálok (vagy legalábbis az ijesztő kosztümök) is ezt a célt szolgálták, bár erre vonatkozóan semmi konkrét információt nem találtam. Az azonban biztos, hogy ez a része nálunk is egyre népszerűbb. egyre több szórakozóhelyen szerveznek tematikus bulikat, sőt egyre több a halloween-i házibulit is beöltözéssel meg mindennel. Egyébként az első  úgynevezett álarcosbál a 19. század elejére tehető, az USA-ban azonban csak a 20. század elején honosodott meg. A legkedveltebb maskarák:  vámpír, szellem, csontváz, boszorkány és ördög.

Ha a gyerekeket megkérdeznénk, hogy mit szeretnek a Halloween-ben a legjobban, valószínűleg egyöntetűen azt válaszolnák, hogy a  cukorkagyűjtést, eredeti nevén"Trick or Treat". Ilyenkor beöltözve járják végig a gyerkőcök a szomszédság házait, mindenhová bekopogtatván. Ahol a lakók ajtót nyitnak, azonnal a névadó Trick or Treat kérdéssel találják szemben magukat, melyre válaszul cukorral kínálják a kis látogatókat (Trick). Ha a lakók nem hajlanak az azonnali cukorosztogatásra, akkor a gyerekek énekléssel, vagy horrortörténetek mesélésével érdemelhetik ki (Treat) a finomabbnál finomabb nyalánkságokat.

Akár hisszük, akár nem, ennek is régre visszanyúlik az eredete, mégpedig egészen a középkorig. Akkoriban a szegény emberek szintén házról - házra jártak a és némi eleségért cserébe ez elhunyt rokonokért imádkoztak, hgy a lelkük megnyugodhasson.

A legjellegzetesebb (és számomra legkedvesebb) motívumról  szóló történetet hagytam legutoljára, a töklámpáét. Valamelyik nap a munkahelyemen a kolléganőim is csináltak egyet a gyerekeknek, de sajnos másnapra megadta magát. Nem éppen szobai dísznek van kitalálva,  mert többnyire csak a hidegben marad meg. De nézzük, honnan is származik az eredeti ötlet. Jacktől ( a lámpás eredeti neve Jack-O-Lantern ), egy iszákos kovácstól, aki megtréfálta az ördögöt. A történet úgy szól, hgy egy nap Jack találkozott az ördöggel, és elhatározta, hogy megtréfálja. Megkérte őt Jack, hogy segítsen neki gyümölcsöt szedni a fáról. Míg az ördög felmászott a fára, Jack egy keresztet vésett a fa törzsébe, csapdába ejtve így a gonoszt. A férfi megígértette vele, hogy ha leengedi őt a fáról, akkor békén hagyja a lelkét, és nem jut  a pokolba. Azonban mikor a részeges kovács számára eljött a vég, a mennybe sem fogadták be és a pokolba sem. Az ördög annyit tett, hogy a kezébe nyomott egy izzó fadarabot, hogy az örök sötétségben azzal világítson. Ezt a izzó darabkát Jack belerakta egy kivágott fekete retekbe (vagy répába,de  ez minden forrás szerint más), így jött létre a lámpás. A retekből pedig úgy lett tök, hogy ahhoz könnyebben hozzá lehetett jutni, nagyobb volt és egyszerűbben kezelhető.

Arról már nem is beszélve, hogy színben is jobban illik ehhez a naphoz. Ugyanis a 2 fő színe a fekete és a narancssárga. Előbbi az éjszaka sötétségét,  míg utóbbi a tüzeket a lámpásokat, és az ősz színeit szimbolizálja. 

Ennyi, amit dióhéjban érdemes tudni, október 31-ről. Akinek nincs lehetősége vagy kedve bulizni menni, és valamilyen rémisztő maskarát magára öltenie, az azzal is hódolhat az ünnepnek, hogy bekucorodik a tv elé  egy tál pattogatott kukoricával vagy egy nagy adag cukorkával, esetleg kandírozott almával (meg egy kispárnával, hogy legyen mi mögé bújni), és megnéz egy nagyon ijesztő horrorfilmet, például a  méltán híres Halloween filmek egyikét vagy a Supernatural (Odaát) című filmsorozat 4. évadának 7. részét. Garantált borzongás.

Egészségügy, avagy az egészség ügy?

Eredetileg nem akartam írni erről a témáról, de aztán egyre rosszabb lett a helyzet, elegem lett, és úgy határoztam mégiscsak kiadom magamból azt, ami a lelkemet nyomja.

Mivel gyermekek közelében / között dolgozom, minden évben meg kell csináltatnom az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot, amely egy tüdőszűrésből meg egy vérnyomásmérésből áll.

Mikor anno bevezették a vizitdíjat ,a tüdőszűrésért is  fizetni kellett. Ami meglepőbb, hogy nekem utána is fizetni kellett érte. Gyanútlanul mentem a vizsgálatra, és közölték velem, hogy ez bizony 2000 forintba fog nekem kerülni, akkor is, ha az egészségügyi könyvhöz kell. Kifizettem nagy morgások közepette, de számla ellenében a munkáltató visszatérítette. Ez megismétlődött még 2x. Aztán elérkeztünk az idei évhez.

Felkészítettem magamat és a pénztárcámat a következő vizsgálatra. Elindultam kedden, de félúton vissza is fordultam, mert elfelejtettem TAJ - kártyát vinni magammal. Márpedig anélkül nem csinálnak velem semmit, hiába vagyok benne az adatbázisban. Másnap ismét felkerekedtem, immár a taj- kártyám társaságában, melyre ránézett az asszisztens és csak annyit kérdezett, hogy beutaló? Hát persze, hogy nem volt nálam beutaló. Honnan is lett volna? Azt mondta a foglalkozás eü-s orvos ad, menjek át az SZTK-ba és kérjek. Ezen felül kedvesen hozzátette, hogy jó híre is van, mégpedig az, hogy nem kell 2000 forintot fizetnem, hanem csak 850-et. Hát nem csodálatos? Azt sem tudtam hová rohanjak örömömben...

Persze a doktornő következő nap csak  délelőtt rendelt, mikor én dolgoztam. Anya másnap pont arra járt és beugrott nekem beutalóért, amire azt a választ kapta, hogy a ők bizony nem adhatnak. Azt már meg sem merem kérdezni, hogy miért nem, mikor neki kell a lelet ahhoz, hogy ki tudja adni az alkalmasságimat... Ezzel egy nap megint eltelt és nem jutottam egyről a kettőre.  Következő nap programja az volt, hogy meglátogattam a háziorvosomat, hogy ugyan már legyen szíves adni nekem egy beutalót, amivel meg tudom csináltatni a tüdőszűrőmet.  Természetesen kaptam, de kb 45 percet vártam egy papírfecnire.

Holnap megyek és megpróbálkozom ismét a lehetetlennel.  Mert ez már tényleg olyan, mint egy lehetetlen küldetés.

Ami igazán kiborít az egészben, az az, hogy mindezt a tortúrát azért kell végigcsinálnom, mert nem vagyok még 30 éves.  Kérdem én naívan, tehetek én erről? Miért kell engem kínozni, annak okán, hogy túl fiatal vagyok? Vagy akkor miért kell minden évben megcsináltatni a vizsgálatot, ha nem vagyok a veszélyeztetett korcsoportban?  Meg ennek egy kicsit az az üzenete a számomra, hogy vesszen a fiatalság. Ha meg akarja magát vizsgáltatni, fizessen. De az egészségügynek nem ez lenne a lényege. Nem hiszen, hogy az emberek azért járnak tüdőszűrésre, mert nincs jobb dolguk. Abban egyet értek azokkal, akik kitalálták a rendszert, hogy ok nélkül ne menjenek az emberek. De akinek oka van rá, mert az orvosa elrendeli, vagy , mert eü könyvhöz kell, azt ne hátráltassuk már könyörgöm.

Tudom, hogy ezzel, hogy mindezt elregéltem, nem sokat fog változni a helyzet, de azért jó volt kiírni magamból.

Ez megér egy bejegyzést

A cím alapján akár valami nagy bejelentést is tehetnék, de nem fogok. :)

Igazából semmi nagy dolog nem történt, csak az, hogy van  sálam. És lila .:) Ez megér egy bejegyést.

Anyu volt ma vásárolni, meglátta és tudta, hogy haza kell hoznia nekem, ha másért nem is, azért, mert lila. :)

Jó nagy, bőségesen a nyakam köré tudom tekerni. Bár a fenti képeken nem igazán látszik, de lila - fekete kockás. A kockákat pedig ilyen ezüstösen csillogó csíkok határolják.

Imádom, de ez még mindig nem "A" sál. De az biztos, hogy amíg "A" sálat nem találom meg, addig ez lesz a nyakamban. :)

Kretívitás

Az a megtiszteltetés ért, hogy Szanik jóvoltából a személyes blogom is díjat kapott. Aminek azért örülök különösen, mert ezt a blogot csak magamnak indítottam, és mégis mások is érdekesnek találják. ez kimondottan büszkévé tesz. :)

Próbálok ezentúl is életem a nagyközönség számára érdektelenebb szösszenetei közé, az olvasók számára érdekesebb témákat is becsempészni. :)