Már régóta eszemben van, hogy ideje lenne egy kisebb életjelet vagy legalább valami morzejelet adni magammal kapcsolatban, de eddig nem igazán jutottam el a megvalósításig.
Most azonban így vasárnap reggel a forró kávé mellett nem is akadhatna jobb alkalom arra, hogy megosszam veletek mi is a helyzet velem.
Szeptember első másfél hete kegyetlen volt. Már csak azért is, mert előtte majdnem egy hónapot csak úgy lézengtünk, mert alig volt gyerek. Elsejétől azonban beindult a nagyüzem. A kicsik cukorfalatok voltak (még most is azok). Annyira sok sírás nem volt, ha volt is, az mostanra eltűnt. De nekem rettentő kemény volt így hirtelen megszokni azt, hogy minden mozzanatra figyelnem kell, minden szóra reagálnom kell, és az egész teret be kell látnom. Mostanra azért már ez is sikerült, de az első héten hosszúztunk, és azért volt, hogy 10 órákat is bent voltunk mindketten a váltótársammal, ami rettentően kimerített. Sokszor majdnemhogy négykézláb másztam haza, itthon meg lehuppantam az első székbe ami az utamba akadt és csak néztem ki a fejemből.
Azonban nem bánom egyáltalán. Miután munkakört váltottam (sőt még a mai napig is) nagyon sokan kérdezik, hogy nem - e cserélném vissza az irodai munkára a csoportbeli életet, amire határozottan és egyértelműen minden esetben az a válaszom, hogy nem. Eszembe sem jut. Persze, még sokat vagyok még kint az irodában, sokat segítek, de el nem tudom mondani, mennyivel jobb, hogy ott nem enyém már a felelősség. A vége felé már rettentően utáltam azt a munkát. Most azonban teljesen felszabadultnak érzem magam, csoporton belül nagyjából szabad kezem van, nem ülnek folyamatosan a nyakamon, nem ellenőrizgetnek folyamatosan. Sőt, most már elértem azt is, hogy nem rándul görcsbe a gyomrom a telefon hangjára. Megfizethetetlen. Az meg főleg, hogy iszonyatosan aranyosak a gyerekek.
De hogy nem csak a munkáról írja, volt itt közben szülinapozás is. A szülinapomra kapott pénzből megvettem a hőn áhított új függönyeimet a nemrég beszerzett sötétítő mellé. Kitaláljátok, hogy milyen színben? :) Hát persze, hogy lilában! Majd, ha készen lesz, teszek fel róla képet, de még nem tudtuk üzembe helyezni, mert túl hosszú, ezért le kell belőle vágni egy jó 20 cm-t. De már nagyon várom hogy készen legyen.
Októberre is vannak terveim, de van amiről még nem akarom beszélni, mert akkor tuti, hogy nem fog összejönni, pedig nagyon szeretném, úgyhogy azt most ki is hagyom. Viszont azt el tudom mesélni, hogy elkezdtem szervezni egy barátnőmmel közösen egy halloween-i bulit, amit iszonyatosan várok, és nagyon remélem, hogy összejön. Egy hajón lesz a pesti oldalon, nem leszünk annyira sokan, olyan 30 fős társasággal számolunk. Az, hogy minek fogok beöltözni még nagyjából előttem is titok, bár vannak esélyes karakterek ;)
Azonban addig is belevetem magam a jövő hétbe, és olvasok egy kicsit még ma. Ez az egyetlen hátulütője a z új munkának, hogy kevesebbet hódolhatok a szenvedélyemnek, az olvasásnak...Ezért minden percet ki kell használnom. Főleg, hogy beindult az őszi sorozat szezon is, és sorra jönnek a kedvenc sorozataim újabb és újabb részei. Jelenleg 6 sorozatom fut és jön majd hozzá még kettő, az egyik októberben a másik januártól.
Szóval mondhatom, hogy a szabadidőmben sem unatkozom.
Hangulat: vidám
Ital: Reggeli kávé
Zene: Gavin DeGraw - Not Over You ( az új albuma nagyon - nagyon jó)
