szerda, augusztus 19, 2009

Amikor az emberre rátörnek az emlékek

Ma mentünk anyuért a munkahelyére, és a legváratlanabb pillanatban, miközben bambultam kifelé a kocsiból a piros lámpánál, megláttam a fősulis pszichológia tanáromat. A párjával sétált a piac felé. Legalábbis gondolom a párja volt, bár fene tudja, csak úgy mentek egymás mellett, nem is beszélgettek. Ettől még a testvére is lehetett, ugyan nem tudom van-e neki.
Mindegy. Ahogy megláttam hirtelen rám törtek a főiskolás emlékek, annyira sok minden előjött. És rá kellett jönnöm, hogy hiányzik. Annak ellenére , hogy mennyit anyáztunk, meg szitkozódtunk, amikor valami nem úgy sikerült, ahogy elterveztük, ha az órák elmaradtak és 3 lyukas óránk lett hirtelen, de haza nem mehettünk. Vagy csak mert szimplán tök hülyék voltak a tanárok, és lehetetlen dolgokat követeltek tőlünk. De mindezek ellenére újra elkezdeném, mert ezeket a negatívumokat egyrészt megszépítette az idő, másrészt ellensúlyozták a jó dolgok. Például amikor egy vizsgán , amitől iszonyatosan paráztunk, mindannyian átestünk sikeresen. Vagy mikor elsőre nem sikerült a vizsga, de másodszorra megvolt. Vagy mikor szombaton este hétkor, 12 X 40 perc agysejtgyilkolás után (amiből az utolsó 2 X 40 perc filozófia volt) , hulla fáradtan, a vonaton okosabbnál okosabb dolgokról tartottunk eszmefuttatásokat a csoporttársakkal, (pl, hogy van-e az állatkertben hangya. Nem olyan, ami szabadon kószál, hanem kiállítva, "ketrecben") és szó szerint sírtunk a röhögéstől. Meg persze a legvégén, az az érzés, amikor kiléptem államvizsga után az ajtón. Nem tudtam, hogy hányas lett, de tudtam, hogy megvan, és vége.... Ezek megfizethetetlen emlékek, élmények.
Arról nem is beszélve, hogy pont valamelyik nap tévedtem be a Berzsenyi Dániel Főiskola (lehetett volna akármelyik másik főiskola vagy egyetem is) honlapjára, és olvasgattam az egyik alapszaknak a szakdolgozati témáit. Olyan jó érzéssel töltött el. Úgy bennem van, hogy elkezdenék még egy sulit, de nem tudom, hogy ebben az új rendszerben mennyi esélyem lenne.
Hmm. Azért egy próbát lehet, hogy megérne...

4 megjegyzés:

Zsuzsu írta...

Kitkitkit láttál?
Nem fogod elhinni, de 3 hete én is nézelődtem (egyik ismerősömnek számoltuk ki a pontjait)....
Kíváncsiságból én is kiszámoltam a pontjaimat, és fizetősre ugyan, de felvennének.....hát nem mondom, nekem is beindult a fantáziám....
Te mit tanulnál? :-)

Nancy írta...

Nem Elvirát az biztos. :) Ágotát láttam. Azonnal kiszúrtam a kockás ruháját meg a válltáskáját. Még mindig ugyanazt hordja. :)
Hú, akkor Te vagy az én emberem. Nekem is segíthetnél majd kiszámolni a pontjaimat. :)
Olyan szívesen elmennék Anglisztika szakra angolt tanulni.
És Te milyen szakot néztél ki?

Zsuzsu írta...

Van egy jó program, megpróbálom elküldeni a linket. Ha valamiben elakadsz, szólj nyugodtan (mi szenvedtünk vele rendesen.....)
szóval: http://www.felvi.hu/felveteli/pontszamito

Pontos szakot még nem néztem ki....csak nézelődtem. :-)

Nancy írta...

Köszi, köszi köszi. :) Aztán ha nem megy, akkor lehet, hogy csörgök. :)