szerda, július 15, 2009

Sophie Kinsella: Shopaholic ties the knot

A boltkóros sorozat időrendben következő, 3. része, de szerintem önállóan is megállja a helyét. Az 2.részről ITT írtam.
Becky élete új szakaszhoz érkezett New Yorkban, párja Luke végre megkérte a kezét. Szülei Angliában, a szülői ház hátsó kertjében, az egész szomszédság segítségével azonnal nekilátnak az esküvő szervezésének, míg New Yorkban Luke anyja felbérli Amerika legnevesebb esküvőszervezőjét, hogy a Plaza Hotelben szervezze meg fiának az esküvőjét 400 fő részére... Az csupán csak hab a tortán , hogy a két esküvőt egy napra rakták. Vajon ebből hogyan mászik ki Becky? Melyik esküvőt szeretné jobban?
Hihetetlen a csaj karaktere. Remek példája annak, hogyan csináljunk nagy bajból (amit már alapból mi teremtettünk a hülyeségünkkel) még nagyobbat.
Rebecca minden esküvő lemondási kísérletével (persze mindig a másik esküvő felé hajlik a mérleg nyelve) csak nagyobb bonyodalmat okoz, mígnem már csak 3 hét van az esküvőig. Hogyan fog ebből kimászni? Megoldja.
Bár mikor olvastam, még fogalmam sem volt, milyen megoldást lehet találni ekkora kalamajkára,amit tényleg magának csinált. Nagyon jó a történet. Főleg, hogy a vásárlási mánia egy kicsit háttérbe szorult, és helyette új konfliktusok születtek.
A jól ismert szereplők többsége most is feltűnik, kiegészülve az újakkal. A kedvencem Danny, Becky szomszédja és legjobb barátja, a divattervező srác. Olyan jókat kuncogtam a kommentárjain, hogy az csak na.
Azt hiszem minden menyasszonynak odaadnám, hogy olvassa el mit nem szabad tenni.... :) Bár az is igaz, hogy valószínűleg nincs olyan csaj a Földön, mint Rebecca.

Kedvenc részem: ( saját fordításom, mert magyarul még nem jelent meg a könyv sajnos)
Becky elmélkedik: "A másik dolog, ami segít túlélni a dolgokat, az az a megfizethetetlen jótanács, amit jómagam is tanácsolnék minden leendő és jelenlegi menyasszonynak. Tulajdonképpen csodálkozom is, hogy nem említik minden menyasszonyoknak szóló magazinban. Szóval a tanács a következő: mindig egy kis üveg vodkát kell tartani a táskában és meghúzni azt titokban, akárhányszor valaki megemlíti az esküvőt."

Ilyen és hasonló, überelhetetlen gondolatokkal lehetünk gazdagabbak, ha elolvassuk a könyvet. Igazi kikapcsolódás.

És még egy pár mondat félig - meddig a könyvhöz kapcsolódóan.
Ezúton is szeretnék gratulálni a barátnőmnek az eljegyzéséhez, és a következőt üzenem Neki:
Ne izgulj, nem hagyom majd, hogy eljuss a vodkáig ( ha muszáj, inkább megiszom előled :-) ). Ha valami gond támad, ott leszek és segítek, ha kell. Sok puszi Nektek!!!! :-)

4 megjegyzés:

Zsuzsu írta...

Azt hiszem, én reakcióként dönteném magamba a vodkát, ha a Dani megkérné a kezemet........:-)))))

Nancy írta...

Ebben az esetben abszolút engedélyezném :)))))

Névtelen írta...

Köszönöm szépen a gratulációt, ha én vagyok a címzett:)
Reménykedem is, hogy segítesz:)
Ági

Nancy írta...

Persze, hogy Te vagy a címzett, ki más? :)
Naná, hogy segítek. Valakinek meg kell majd nyugtatnia Téged a nagy napon. :)