Nem sok minden történt az utóbbi napokban, amiről írhatnék, de hogy mégse álljon "üresen" a blog, hoztam egy újabb zeneajánlót.
Semmi zúzós, semmi nyávogós, inkább olyan lötyögős. Na, ezt jól behatároltam. Ember legyen a talpán aki ebből kitalálja, milyen zenéről van szó. :) De mielőtt találgatásokba esnének a Drága olvasóim (az a pár ember, aki rendszeresen olvas :) ), inkább leleplezem, hogy kikre gondoltam. Ők a The Perishers, egy svéd indie rock banda.
Eddig tudomásom szerint 3 lemezük jelent meg. Tipikusan olyan zene, ami esténként szöszmötölés közben, vagy csak úgy pihenésképpen hallgatható. Ha pörögni akar valaki, nem ez a legalkalmasabb zeneválasztás, sem stílusát, sem tempóját tekintve. Kedvencem a Sway c. szám (a szám címére kattintva a youtube-os verzió megtekinthető). Egy amerikai sorozatban ismerkedtem meg velük (mint a legtöbb zenével, ami a szívem csücskévé vált, meg azzal is, ami nem lett az). Éppen egy kaliforniai kisváros szalagavatóján ment. Azért, ha visszagondolok a szalagavatómra meg egyáltalán az iskolai bulikra, valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy ez ment volna. Bár ehhez hozzátartozik, hogy a gimis osztályomnak elég egyedi ízlése volt zenében. :) De ez egy egészen mást dolog...
Szóval visszatérve az eredeti témához, még én is csak most ismerkedem az egész lemezzel, de az első benyomás határozottan pozitív.
Ha tetszett a Sway, szerintem tetszeni fog a többi szám is, úgyhogy hallgassátok bátran pihenésképpen. Aztán majd kérem a véleményeket :)
Semmi zúzós, semmi nyávogós, inkább olyan lötyögős. Na, ezt jól behatároltam. Ember legyen a talpán aki ebből kitalálja, milyen zenéről van szó. :) De mielőtt találgatásokba esnének a Drága olvasóim (az a pár ember, aki rendszeresen olvas :) ), inkább leleplezem, hogy kikre gondoltam. Ők a The Perishers, egy svéd indie rock banda.
Eddig tudomásom szerint 3 lemezük jelent meg. Tipikusan olyan zene, ami esténként szöszmötölés közben, vagy csak úgy pihenésképpen hallgatható. Ha pörögni akar valaki, nem ez a legalkalmasabb zeneválasztás, sem stílusát, sem tempóját tekintve. Kedvencem a Sway c. szám (a szám címére kattintva a youtube-os verzió megtekinthető). Egy amerikai sorozatban ismerkedtem meg velük (mint a legtöbb zenével, ami a szívem csücskévé vált, meg azzal is, ami nem lett az). Éppen egy kaliforniai kisváros szalagavatóján ment. Azért, ha visszagondolok a szalagavatómra meg egyáltalán az iskolai bulikra, valahogy nehezen tudom elképzelni, hogy ez ment volna. Bár ehhez hozzátartozik, hogy a gimis osztályomnak elég egyedi ízlése volt zenében. :) De ez egy egészen mást dolog...
Szóval visszatérve az eredeti témához, még én is csak most ismerkedem az egész lemezzel, de az első benyomás határozottan pozitív.
Ha tetszett a Sway, szerintem tetszeni fog a többi szám is, úgyhogy hallgassátok bátran pihenésképpen. Aztán majd kérem a véleményeket :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése