Munkaalkalmasság

Elég vicces egy dolog. Még jó, hogy egy évben csak egyszer kell végigcsinálni. Ma lementem a foglalkozáseü-re az SZTK-ba. 1 ember volt előttem (illetve kettő, de együtt mentek be). Aztán még jöttek hárman, és mindenki előttem ment be. Ott ültem másfél órán keresztül. Mindenkinek fontosabb volt az ügye. Kérdem én miért? Milyen alapon fontosabb egy villanyszerelőnek a munkaalkalmasságija, mint az enyém?

Ezen jól felszívtam magam és lassan kezdtem barátkozni a váróteremben az esernyőm hegyével(jó hegyes), mert már úgy voltam, hogyha még valaki bemegy előttem az isten bizony megbököm vele. De erre nem került sor, bár necces volt. Jött egy nő oltásra, de közöltem vele, hogy ne haragudjon, de nincs az az isten, hogy én őt előreengedem, miután már másfél órája ültem ott. Ő öt perce. Még ötöt kibírt.

Aztán bent jött a vicc. A doki kitalálta, hogy az oltásos hölgyet mégis előbbre KELL venni, mert aki oltásra vár, az elsőbbséget élvez. Aztán az asszisztens megmentette a helyzetet( valószínűleg látta az arckifejezésemen, hogy nem vagyok kimondottan mosolygós hangulatban), mondta, hogy már régóta várok, úgyhogy hadd következzek én. Meg különben is hétfőn nem kell előre venni az oltásosokat. Eszem megáll.

Ezután megmérte a vérnyomásomat. Képzelhetitek. 140/100. Azt mondja nekem, hogy ez egy kicsit magas. Kezdtem érzeni, hogy valami sűrű köd elborítja az agyamat. Gondoltam magamban, ha el merészel küldeni még valahová vizsgálatra valami nagyon csúnyát teszek. Belenézett a kis kartonomba, majd nyugtázta, hogy máskor is hasonló értékeket mért és még mindig itt vagyok. Közöltem vele, hogy sajnos ez a reakcióm az orvosokra. (egyébként tényleg, már általánosban is megmondta az orvos). Aztán megnyugtatásul közölte vicceskedve, hogy ettől még alkalmas vagyok, ne aggódjak. Köszi. Hát nem cukorfalat?

Meghagyta, hogy méregessem itthon is. Hazaértem és kíváncsiságból megmértem. Teljesen normális volt, meg sem közelítette azt  az értéket, amit ő mért.Ennyit a munkaalkalmasságról. Még jó , hogy legközelebb csak jövőre látom....