Megint beindult a sündisznószezon. Valamelyik nap megint arra ébredtünk hajnali kettőkor, hogy a kutya teljesen be van vadulva. Nagy hirtelen magamra kaptam egy nacit meg a kabátomat, meg a kapucnit a fejemre (mintha legalább -20 fok lett volna kint a + 20 fok helyett). A drága jó állat (Manó) addigra már be volt tekeredve a virágoskert drótkerítésébe, de még így is veszettül erőszakot alkalmazott a sünin. Ennek ellenére a süni túlélte (bár bizonyíték nincs rá), és viszonylag hamar el tudtuk venni tőle. A kert viszont romhalmaz lett, mert körbeásta a sünt, és azt a kardvirágok bánták.
A nehezebb része a szúnyogokkal való küzdelem volt. Hiába volt a fejemen a kapucni, hiába voltam úgy beöltözve, mint az eszkimó, így is megkajáltak. Az 5 perces sün menekítő akció alatt legalább 8 csípést ejtettek rajtam azona kb 5 négyzet-centiméteres területen, ami kilógott a kabátom alól (a kézfejem és az ujjaim). Eszméletlen, hogy este nem lehet kimenni, mert egyszerre legalább 10 darab vérszippancs repül rá az emberre zuhanórepülésben.
De hogy valami jó dolgot is mondjak, végre itt a jó idő, és 29 fokos a víz a medencébe. Szeressssssük nagyon. Holnap tuti fejest ugrok bele. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése